Észtország a világ egyik legvállalkozóbarátabb üzleti rendszerét építette ki. Ahelyett, hogy a vállalatok éves nyereségére társasági adót vetne ki, az ország 0%-os adót alkalmaz mindaddig, amíg a nyereség a vállalkozásban marad.
A nyereség a vállalkozásban marad az osztalék kifizetéséig
Észtországban a vállalatok nem fizetnek társasági adót a visszatartott vagy újrabefektetett nyereség után. Az adót csak akkor vetik ki, amikor a nyereséget osztalékként kifizetik. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a vállalkozások a nyereséget működésre, munkaerő-felvételre vagy fejlesztésre fordítsák éves adóteher nélkül.
Ez a cikk bemutatja az észt társasági adórendszer főbb jellemzőit, vázolja annak előnyeit a vállalkozások számára, és összehasonlítja a hagyományos európai modellekkel. Az észtországi cégalapítás terén szerzett szakértelmünk alapján gyakorlati információkat nyújtunk a vállalkozók és külföldi cégalapítók számára.
Az észt társasági adórendszer működése
Észtország halasztott társasági adórendszert alkalmaz, vagyis a vállalatok 0% adót fizetnek a vállalkozásban visszatartott vagy újrabefektetett nyereség után. Minden ki nem osztott vállalati nyereség adómentes – ez kiterjed mind a vállalkozás aktív jövedelmeire (üzleti nyereség), mind a passzív jövedelmeire (kamatok, jogdíjak, tőkenyereségek). A nyereség adóztatása egyszerűen elhalasztódik addig, amíg azt ki nem fizetik a részvényeseknek vagy a tulajdonosoknak.
Adózás csak az osztalék kifizetésekor
A kifizetés időpontjában (például amikor osztalékot jelentenek be) társasági adót vetnek ki. 2025-től Észtország 22%-os társasági adót vet ki a kiosztott nyereségre. Ezt úgy számítják ki, hogy az adó összege a nettó kifizetés 22/78-adának felel meg (ami megközelítőleg a bruttó összeg 20%-os adójával egyenértékű). Például, ha egy észt vállalatnak 100 euró nyeresége van, és úgy dönt, hogy azt kiosztja, akkor körülbelül 22 euró adót fizet, és 78 eurót oszt ki osztalékként. A kifizetés pillanatáig azonban a vállalat nem fizet adót a nyeresége után.
Nincs adó, ha nincs kifizetés
Észtország szempontjából ezt az osztalékra kivetett adót társasági adónak tekintik, nem forrásadónak, így azt az adóegyezmények sem csökkentik. Figyelemre méltó, hogy ha egy vállalat soha nem osztja ki a nyereségét, akkor az után a nyereség után soha nem kell észt társasági adót fizetnie. A gyakorlatban nincs kötelezettség éves társasági adóbevallás benyújtására, ha nem történt nyereségkifizetés, mivel a nyereségadót csak a kifizetéskor vagy más adóköteles kiadás esetén kell megfizetni.
Ez a rendszer minden észtországi székhelyű vállalat számára elérhető (beleértve a külföldi befektetők tulajdonában lévőket is), valamint az Észtországban bejegyzett külföldi vállalatok állandó telephelyei számára is – ez tehát Észtországban a társasági adózás általános rendszere, nem pedig egy speciális ösztönző program. Első pillantásra egy ilyen modell egy adóparadicsom előnyeire emlékeztethet, azonban Észtország rendszere teljesen átlátható, összhangban van az uniós joggal, és általánosan alkalmazott, nem pedig kedvezményes elbánás.
Észtország az EU-ban: társasági adókulcsok összehasonlítása
Hogy Észtország adópolitikáját kontextusba helyezzük, az alábbi táblázat bemutatja Észtország visszatartott nyereségére vonatkozó társasági adóját a többi EU-s ország társasági adókulcsai mellett. A lista az EU-ban érvényes legmagasabb törvényes társasági adókulcstól a legalacsonyabbig terjed, szemléltetve, hogy Észtország hogyan emelkedik ki azáltal, hogy a visszaforgatott nyereségre gyakorlatilag 0%-os adót alkalmaz.
Az EU-ban a legalacsonyabb általános adókulcsok közé tartozik Magyarország (9%) és Bulgária (10%), ami rendkívül vonzóvá teszi ezeket az országokat az egyszerű, egységes adózásra törekvő vállalatok számára. Horvátország szintén 10%-os kedvezményes kulcsot kínál a kisvállalkozásoknak, míg a nagyobb cégekre 18%-os adókulcs vonatkozik. Ciprus és Írország 12,5%-os társasági adót alkalmaz, bár Írországban ez évente minden kereskedelmi tevékenységből származó jövedelemre kiterjed.
Csehország és Szlovákia körülbelül 12–15%-os kedvezményes kulcsot biztosít a kisvállalkozásoknak, de egyébként 21%-os általános kulcsot alkalmaz. Litvánia 15%-os társasági adókulcsot tart fenn, ami versenyképes, de nem olyan alacsony, mint közép-európai társainál. Papíron Málta társasági adókulcsa 35%, ami magasnak tűnik. A valóságban azonban egy visszatérítési rendszernek köszönhetően sok vállalat körülbelül 5%-ot fizet, így ez az egyik legvonzóbb adórendszer a gyakorlatban.
Egyedülálló az EU-ban: Észtország széleskörű adómentessége a visszatartott nyereségre
Észtország azonban még tovább megy. Rendszere 0%-on határozza meg a társasági adót az újrabefektetett nyereségre. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok a teljes nyereségüket a cégben tarthatják – bővítésre, munkaerő-felvételre vagy innovációra fordítva – éves adófizetési kötelezettség nélkül. Csak amikor osztalékot fizetnek (14–20%), lép életbe az adózás, ami sokkal nagyobb mozgásteret biztosít az alapítóknak és a befektetőknek.
Egyetlen más EU-ország sem kínál ilyen széleskörű mentességet a visszatartott nyereségre. Ezért sorolják Észtországot következetesen a világ legversenyképesebb és legvállalkozásbarátabb adórendszerei közé.
Adóelőnyök vállalkozásoknak és befektetőknek
Észtország társasági adórendszere egyértelmű előnyöket kínál, amelyek különösen vonzóvá teszik a startupok, a kis- és középvállalkozások, valamint a nemzetközi befektetők számára.
- Újrabefektetés adó nélkül. A legtöbb országban a vállalatok nyereségük 20–30%-át évente adóként befizetik, még akkor is, ha azt visszaforgatják a vállalkozásba. Észtországban a visszatartott nyereség adómentes marad mindaddig, amíg osztalékot nem fizetnek. Így több készpénz marad a vállalkozásban növekedésre, munkaerő-felvételre vagy termékfejlesztésre — mintha egy kamatmentes kölcsönt kapnának az államtól.
- Lendület a startupoknak. Ez a modell segített Észtországnak egy virágzó startup ökoszisztéma kiépítésében. Az alapítókat nem büntetik azért, ha a nyereséget visszaforgatják, ami olyan unikornisok felemelkedését is támogatta, mint a Skype, a Wise vagy a Bolt. Az adózás csak akkor válik időszerűvé, amikor egy vállalkozás már elég érett ahhoz, hogy osztalékot fizessen, így az adózás a hosszú távú sikerhez igazodik.
- Vonzó a nemzetközi alapítóknak. Az e-Residency program támogatásával több mint 20 000 vállalatot alapítottak külföldi vállalkozók Észtországban. Olyan globális szereplők is Észtországot választották bázisuknak, mint a Microsoft és az Ericsson. A befektetők számára a nyereség adómentesen halmozódhat fel, amíg haza nem utalják, így Észtország hatékony kapuként szolgál az EU felé.
- Éles ellentét a hagyományos rendszerekkel. Olyan országokban, mint Németország vagy Franciaország, a nyereséget minden évben megadóztatják, függetlenül attól, hogy azt felosztják-e. Észtországban kifizetés hiányában nincs adó. Ez a megközelítés erősebb újrabefektetési képességhez, magasabb megtérüléshez és egyszerűbb könyveléshez vezet.
- Egyszerű adminisztráció. Észtország digitális adórendszere megkönnyíti az ügyintézést. Ha nem fizetnek osztalékot, nincs szükség társasági adóbevallásra. Amikor mégis be kell nyújtani, általában csak néhány percet vesz igénybe — jóval kevesebbet, mint az OECD-átlagban jellemző 40+ óra.
Összefoglalva, Észtország visszatartott nyereségre vonatkozó 0%-os adója több tőkét, több időt és kevesebb papírmunkát biztosít a vállalkozásoknak. Ez egy olyan politika, amelyet kifejezetten a növekedés ösztönzésére terveztek — és ez az egyik oka annak, hogy Észtországot következetesen a világ legversenyképesebb adókörnyezetei között tartják számon.
Szemben a hagyományos társasági adórendszerekkel
A legtöbb országban a társasági adót rögtön a nyereség keletkezésekor kivetik. Franciaország kb. 25%-ot, Lengyelország 19%-ot, Dánia 22%-ot alkalmaz. Nem számít, hogy a pénz a vállalkozásban marad vagy kifizetik a részvényeseknek — az adóhatóságok minden évben beszedik a részüket. Ráadásul sok rendszer egy újabb adóterhet ró ki, amikor osztalékot fizetnek, ami tovább csökkenti azt az összeget, amit a vállalatok és a részvényesek végül megtarthatnak.
Miért emelkedik ki Észtország a fejlett gazdaságok között?
Észtország rendszere teljesen megfordítja ezt a helyzetet. Nem kell társasági adót fizetni addig, amíg a nyereséget ki nem osztják. Ha egy észt vállalat soha nem fizet osztalékot, akkor soha nem fizet társasági adót a nyeresége után – pont. Gyakorlatilag Észtország csak akkor adóztatja meg a vállalat nyereségét, amikor a részvényesek azt ténylegesen jövedelemként realizálják. Ezt a megközelítést gyakran cash-flow alapú adórendszernek is nevezik, mert az adózás a tulajdonosoknak történő pénzkiáramlással esik egybe, nem pedig a könyvelési nyereséggel. Az észt megoldás így kiküszöböli a nyereség klasszikus kettős adóztatását (egyszer vállalati szinten, egyszer részvényesi szinten) – a nyereséget csak egyszer, a kifizetés szakaszában adóztatják meg. Ráadásul Észtország a legtöbb esetben nem vet ki további forrásadót az észt vagy külföldi részvényeseknek fizetett osztalékokra. És ha ezeket az osztalékokat már megadózták vállalati szinten, Észtország nem adóztatja meg őket újra a belföldi magánszemélyek személyi jövedelmeként. Az eredmény egy egyszerűbb, egyszeri adóesemény ahelyett, hogy minden pénzügyi évben folyamatos adóteher jelentkezne.
Néhány ország már kezdi követni ezt a modellt. Lettország 2018-ban hasonló rendszert vezetett be, és Grúzia az EU-n kívül ugyanezt tette. Ennek ellenére Észtországot tekintik a fejlett gazdaságok úttörőjének. A különbség egyértelmű: máshol a nyereséget azonnal megadóztatják, de Észtországban adómentesen vissza lehet forgatni, ami erősebb alapot ad a vállalatoknak a hosszú távú növekedéshez.
Összegzés
Észtország társasági adórendszere – 0% a visszatartott nyereségre, és adóztatás csak a nyereség kiosztásakor – kézzelfogható előnyt nyújt minden méretű vállalkozás számára. Lehetővé teszi az adófizetés halasztását, támogatja az újrabefektetést, és csökkenti az adminisztrációs terheket, mindezt egy egyszerű, uniós joggal összehangolt keretrendszerben. Ezek a jellemzők tükröződnek Észtország erős startup ökoszisztémájában és az e-Residency révén történő cégalapítás népszerűségében is.
Okos adópolitika a hosszú távú növekedésért Észtországban
Egyszerűen fogalmazva, Észtország lehetővé teszi, hogy a vállalatok még azelőtt növekedjenek, mielőtt adót kellene fizetniük. A kis- és középvállalkozások extra tőkéhez jutnak a fejlődéshez, a nemzetközi befektetők pedig kiszámítható, hatékony bázist találnak az európai terjeszkedéshez. Egyszerű és átlátható adórendszerével Észtország az EU egyik legvállalkozásbarátabb joghatóságává vált. Modellje megmutatja, hogy egy világos és jól megtervezett adópolitika miként ösztönözheti a befektetéseket, egyszerűsítheti az üzleti működést, és támogathatja a hosszú távú gazdasági növekedést.
